Der Frühling ist da!

Aki teheti, mozduljon ki a hétvégén, tegyen egy kellemes sétát a természetben. A Füvészkert ezen a hétvégén is sok szeretettel várja a természetjáró növénybarátokat. A tó mögötti, sziklaerdei út mentén a májvirágok és hunyorok mellett, kankalinok, ciklámenek virítanak, de a pettyegetett tüdőfű is bimbózik. Továbbra is nyílnak még a hóvirágok és a téltemetők, a csatornák mentén pedig az acsalapu virágzata szakítja fel a korhadó avart. Az idelátogatóknak jó sétát kívánunk, a többieknek pedig ajánljuk figyelmébe az alábbi fotókat:

Májvirág (Hepatica nobilis)

A májvirág kistermetű, árnyékot kedvelő, rizómás évelő. Bőrnemű levelei fényes zöldek, fonákjuk vörösesbarna. A hosszú nyelű tőlevelek zömmel 3, ritkán 5 karéjosak. Nevét háromlebenyű némileg a máj formájára hasonlító leveleiről kapta még a középkorban.Paracelsus gyógyfüves leírásaiban a hasonlóság elve fontos szempont volt, így nem véletlen, hogy a májvirág gyógynövénnyel az orvoslás kezdeteitől fogva elsősorban májbetegségeket kezeltek. A gyengén mérgező gyógynövényt a mai homeopátia is főképpen ezekre a panaszokra alkalmazza. Védett!

Hunyorok

A hunyoroknak mintegy 25-30 faja ismert, legtöbbjük a mediterráneumban, Kis- Ázsiában és a Kaukázusban él. Igen erősen mérgező növények, melyeknek gyöktörzsét méregitalok készítéséhez is felhasználták. Hazánkban három, kora tavasszal virágzó fajuk fordul elő a természetben: a kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum), a zöldes virágú illatos hunyor (Helleborus odorus) és a vöröses-ibolyás virágú pirosló hunyor (Helleborus purpurascens). Az utóbbi kettő hunyorfaj képviselői szép számban virágzanak a szegedi Füvészkertben is.

Szártalan kankalin (Primula vulgaris)

A kankalinok régóta ismert gyógynövények, használatukat már a 16-17. századi füveskönyvek is ajánlják ideg és szívgyengeség, reuma, vesekő, köhögés ellen. Régies magyar nevüket, a kulcsvirágot onnan kapták, hogy egy középkori hiedelem szerint viráguk minden zárat kinyit. Más magyarázat szerint nevüket onnan nyerték, hogy virágzatukban úgy lógnak a virágok, mint kulcstartón a kulcsok. Tudományos nemzetségnevük korai nyílásukra utal (primula=elsőcske).

A szártalan kankalin védett, eszmei értéke 2000 forint. Virágzási ideje hosszú; januártól áprilisig terjed. Gyakran kereszteződik a tavaszi kankalinnal, kerti változatai is jórészt több közeli rokon fajjal képzett hibridek.

Ciklámenek

A ciklámen görög eredetű tudományos nevét gumójának alakjáról kapta (cyclos=kerek). A ciklámeneket könnyű felismerni, levelük fehéren márványozott, szirmaik jellegzetesen hátratörnek, kocsányuk pedig dugóhúzószerűen megcsavarodik. Magyarországon egyetlen őshonos ciklámen faj él, az ősszel nyíló erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens). Egyedül az Alpokalján találkozhatunk őshonos populációival. Népi nevei (kanrépa, kanalma, disznókenyér) arra utalnak, hogy gumója a makkoltatott, félvadon tartott kondák egyik fontos tápláléka volt. A szegedi Füvészkert sziklakerti gyűjteményében a kislevelű ciklámenek (Cyclamen coum) több példánya is virít. A virágok színe változatos: élénkbíbor, rózsás, de fehér is lehe

t.