A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjének története

1992-ben, a kert fennállásnak 70 éves évfordulójára, Gulyás Sándor állíttatta a bejárat díszes székely kapuját.

1996-tól 2013-ig Mihalik Erzsébet látta el az igazgatói feladatokat. Ez idő alatt követve a füvészkertek iránt támasztott egyre bővülő követelményeket, Németh Anikó (jelenlegi igazgató) és kollégái segítségével új tevékenységek indultak el és folynak jelenleg is.

2006-tól védett növényfajok, a tavaszi hérics, szibériai nőszirom bevonásával virágzás- és szaporodásbiológiai kutatások indultak. A szegedi Füvészkert az elsők között ismerte fel az ex situ növényszaporítás fontosságát és sikeresen részt vett egy, a tartós szegfű védelmét megalapozó LIFE pályázatban. Ennek során 15 000 tő tartós szegfű egyedet szaporított és ültetett vissza a természetes élőhelyére. A pályázat 2006-ban kezdődött és 5 évig tartott.

Az országban elsőként a környezeti nevelés is megjelent a kert szolgáltatásainak palettáján. Óvodás és iskolás csoportok számára kínálunk tematikus foglalkozásokat minden évszakban, az érdeklődő gyerekek nyáron a Füvészkertész táborban ismerkedhetnek a növényvilággal. A fiatalok mellett a városlakók, családok felé is nyitott a kert. A jeles napokhoz kapcsolódó rendezvényeinkkel (Föld Napja, Madarak és Fák Napja) célunk, hogy a növények sokféleségét, a bennük rejlő értékeket szélesebb körben is bemutassuk.

2007-ben folytatódott a gyűjteményfejlesztés. Létrejött a tanyaudvar, ahol a Szeged környéki tanyavilág jellegzetes zöldségféléit, dísznövényeit mutatjuk be. Felújításra kerültek az ivókutak is.

2008-ban rendeztük meg első ízben a Lótusz Napokat. A két napos családi rendezvényt a növény csúcsvirágzásának idejére, július végére időzítettük.

2009-ben megépült a Füvészkert madárvilágát bemutató dioráma. A kert számos pontján információs táblákat és növényvilággal kapcsolatos játékokat helyeztünk ki.

2010-ben pályázatok segítségével megújult a növényszaporító ház és a fitotron épülete, benne korszerű növénynevelő fénykamrát alakítottak ki. Sor került a csatorna és tórendszer tisztító kotrására is.

2011-ben került átadásra a hajdani kolostorkertek mintájára megtervezett gyógynövény- és fűszerkert. Még ebben az évben új, hívogató külsőt kapott a kultúrnövény bemutató is, ahol egzotikus tápnövényeket, olaj-, rost-, és festőnövényeket ismerhetnek meg az érdeklődők. Sor került a mosdók korszerűsítésére és mozgássérült mosdó kialakítására.

2012 őszére a télen fóliával fedett házak üvegházzá alakítása is megtörtént. Ekkor újították fel a kert körüli kerítés nagy részét. 2012 tavaszán érkezett a játszótér első eleme.

A 2013-as évben a madárbarát kert felújításával, valamint lepkebarát kerttel és méhészeti bemutatóval bővült a látnivalók köre. A játszótér további bővítésére is sor került. Ebben az évben indult el az új trópusi üvegház több mint 250 millió forintos uniós projektje, amelyet a régi létesítmény helyére építettek fel.

2013 júliusától kezdve Németh Anikó látja el a Füvészkert igazgatói teendőit, aki már a korábbi években, nemcsak mint igazgatóhelyettes, hanem mint kutató, rendezvényszervező és intézményes kapcsolattartó is fontos szerepet vállalt a Füvészkert működtetésében.

2014. április 26-án, a Föld Napja rendezvényen került átadásra az új trópusi üvegház, amely immár növényekkel berendezve az év minden napján várja a látogatókat. A több mint 500 négyzetméter alapterületű és legalább 7,5 méteres belmagasságú üvegházban az 50 éves növények nagy része a helyén maradt, azonban számos látványelemmel bővült a bemutatótér. Az újonnan épült, több szintes tórendszer és környékén a trópusi folyók, tavak vízi- és vízparti növényei tekinthetők meg: tündérrózsák, papiruszsás, vízijácint. A rovarfogó növények, a kancsókák, kürtvirágok is ebben az üvegházban kaptak helyet. Az üvegház szélén körbefutó galériáról egy egészen más perspektívából, szinte a lombkoronaszint magasságából lehet rácsodálkozni a trópusi gyűjteményre.

A gyűjtemény növényanyagát különböző témák köré csoportosítva (haszonnövények, esőerdők növényei, növényi alkalmazkodás formái, orchideák, veszélyeztetett növényfajok) ismerhetik meg az érdeklődők, így garantáltan számos érdekességet megtudhatnak a trópusi tájak feltűnő sokféleségéről. A tájékozódást is ismeretszerzést információs táblák segítik. Ennek a beruházásnak köszönhetően az eddig, hely hiányában nem látogatható kaktuszgyűjteményünk is megnyílt a nagyközönség előtt. A több mint félszáz szukkulens, szárazsághoz alkalmazkodott növényfaj között különböző formagazdagságú és növekedési sajátosságú kaktuszokat, (pl: fán lakó Rhipsalisok), pozsgásokat (kövirózsacserje, kutyatejfélék) egy – az üvegház épületén belül kialakított – bemutatótérben láthatóak.

A 2014-es esztendőben első alkalommal szerveztük meg a Levendula Napok rendezvényünket, melynek témáját a kertben kialakított levendulagyűjtemény ihlette és elkezdődött a japánkert kialakítása.

A 2015-ös évben a japánkert kialakítása, ázsiai növény anyagának bővítése folytatódott, így helyükre kerültek a bambuszok, kaméliák, rododendronok, díszcseresznyék, nőszirmok. A japán sétálókert bejáratát ettől az évtől egy tori japán kapu is díszít. A sziklakert rekonstrukciója során közel 100 tonna andezit került beépítésre és elkészült egy hozzá kapcsolódó vízeséssel táplált szurdokvölgy is. A rózsakert történelmi rózsák gyűjteményével bővült. A Nemzeti Botanikus Kert felajánlásaként számos fajjal gyarapodott az évelő növények gyűjteménye. A tanyaudvar környezete gyümölcsfák ültetésével és egy szőlőgyűjtemény kialakításával színesedett. Elkezdődött az arborétum rekonstrukciója, melynek egyik hozományaként számos növényfajjal gazdagodott a kert dendrológiai gyűjteménye.

A 2016-os év májusában megnyílt trópusi lepkekertünk tekinthető az év első számú attrakciójának. Több mint 20 trópusi pillangófajt sikerült felnevelnünk és bemutatnunk az érdeklődőknek egy, az esőerdei klímát és növényzetet utánzó fóliasátorban. A lepkekerthez kapcsolva az eddig nem látogatható páfránygyűjteményünk is megnyílt a nagyközönség számára. A közönséges borostyán több mint 30 levélváltozatát bemutató fajtagyűjtemény létesült, az arborétum és az üvegházak fajkészlete is tovább gyarapodott. Az ősz folyamán több mint 3000 db hagymás növény, különleges tulipán, nárcisz, sáfrány, gyöngyvirág és őszi kikerics fajok, fajták kerültek a földbe, hogy 2017 tavaszától virágaikkal színesítsék az ágyásokat.

A 2017-es év az újítások mellett az értékelések és visszatekintések éve is volt, melynek apropóját a X. Lótusznapok adta. A rendezvény sikere kapcsán bebizonyosodott, hogy a növényvilág fontosságára a nagyobb tömeget megmozgató családi rendezvényeken keresztül is fel tudjuk hívni a figyelmet. A jubileum alkalmából emlékéremmel jutalmaztuk azokat az előadóművészeket, segítőket, akik évek óta végzett odaadó munkájukkal emelték a rendezvény színvonalát. A nagy érdeklődésre való tekintettel ebben az évben is megnyitottuk a trópusi lepkekertet. Kutatási programként a Körös-Maros Nemzeti Park megbízásából a nyár folyamán elkezdődött egy 5 évig, 2021-ig tartó növényszaporítási munka is, melyben vállaltuk 83, a térségben ritka, veszélyeztetett vagy éppen védett löszgyepi faj magjainak begyűjtését, ex situ (Füvészkertben történő) szaporítását, majd visszaültetését a regeneráció kezdeti stádiumában lévő parlagokra, elősegítve ezzel a természetes növényi sokféleség fennmaradását. Sor került a méhészeti bemutató bővítésére, valamint új őszi rendezvényként debütált a Gombásznap, melyben erre a különleges élőlénycsoportra hívtuk fel a figyelmet. Örömmel tapasztaltuk, hogy fejlesztéseink, programjaink most sem maradtak érdeklődés nélkül, hiszen a 2017-es évben rekord számú, több mint harmincezer látogatónk volt.

A 2018-as év történései közül újításként a rovarfogó növények gyűjteményének kialakítása érdemel említést, mely a trópusi üvegház emeletén kapott helyet. A gyűjteményben a kürtvirágok, kancsókák, harmatfűfélék és a rencefélék fajait és kertészeti változatait mutatjuk be, összesen 59 taxont. Ehhez kapcsoltan ősszel szakmai és családi napként első ízben rendeztük meg a Rovarfogó Növények Napját.

Befejeződött a sziklakert felújítása. Az újratelepített gyűjtemény jelenleg 350 hagymás és évelő növényfajnak és fajtának ad otthont, többek között botanikai tulipánok, csillagvirágok, varjúhájak, kakukkfüvek, pimpók, lángvirágok, erikafélék fajai és kertészeti változatai láthatóak. A sziklás tetőket örökzöldek díszítik, 12 féle fenyő: erdei és fekete fenyő törpített változatai és törpefenyő fajták kaptak helyett. A sziklák közötti vízeséses szurdokban a páfrányok képviselői (gímpáfrány, hölgypáfrány, aranyos fodorka, nyugati pikkelypáfrány) találták meg életfeltételeiket.

Elkészültek az új rendszertani gyűjtemény alapját képező magasított ágyások.

A Körös-Maros Nemzeti Parkkal közös kutatás keretében az őszi időszakban sikeresen kitelepítettük az általunk ex situ (Füvészkertben felnevelt) 46 faj összesen 9867 egyedét a nemzeti park három nagyobb területegységére. A kitelepítésen kívül a helyszíneken 30 faj magvetését is elvégeztünk.

A 2019-es évet márciusban egy, a kertészkedés alapjait bemutató, gyakorlati és elméleti részekből álló 5 alkalmas tanfolyammal indítottuk. A Kertészkedjünk együtt a Füvészkertben! témái között szerepelt a komposztálás, balkonnövények nevelése, kerttervezés, növényvédelem.

A Növények napja rendezvénnyel bővült tematikus programjaink sora. Az elmúlt években már többször részt vettünk a város különböző helyszínein tartott Nemzetközi Növények Napja programsorozatban, idén azonban első ízben a Füvészkert adott otthont a rendezvénynek. Erre az alkalomra a növényvilág tudományos és ismeretterjesztő népszerűsítésével foglalkozó egyetemi tanszékek, kutatóműhelyek és egyesületek is meghívást és lehetőséget kaptak, hogy tevékenységeiket nagyobb közönség előtt is bemutassák.

Elkezdődött a mediterrán üvegház növénygyűjteményének átdolgozása, amelynek során nemcsak megfiatalodott, hanem számos új fajjal is bővült a bemutató: a tartóoszlopokra futatott színpompás és egyedi formájú virágokat nevelő golgotavirág (Passiflora sp.) fajokkal és kertészeti változatokkal, mérsékeltházi orchideák és sivatagi rózsák (Adenium sp.) gyűjteményével. A mediterrán ház bejáratához kapcsolódva egy télálló szukkulens fajokból (jukkák, medvetalp kaktuszok) álló növény-együttest is kialakítottunk.

A Szegedet súlyosan érintő szeptemberi vihar sajnos a Füvészkert növényeiben, elsősorban a fásszárúakban nagy károkat okozott, több nyárfa, tölgyfa, bükk és hársfa is kidőlt vagy erősen károsodott. Az év végi időszak így a viharkár helyreállításával telt.

Folytatódott a Körös-Maros Nemzeti Parkkal közös, felhagyott szántók restaurálását célzó projekt. Az őszi időszakban 6 területre az általunk ex situ, vagyis a Füvészkertben szaporított és felnevelt 54 növényfaj 11 082 egyedét telepítettük ki. A kitelepítésen kívül a helyszíneken 36 faj magvetését is elvégeztünk.

Örvendetes módon sokan látogatták a kertet, az év során negyvennégyezer látogatónk volt.

2020-ban sajnálatos módon a járványügyi helyzet volt a működésünk meghatározója. Tavasszal zárva volt a kert, majd a nyári nyitás után ősszel ismét zárt kapuk mögött folytattuk a munkát. A kényszerű bezártságot kihasználva a gyűjtemények fenntartására és fejlesztésére fordítottuk időnket és energiánkat.

Kialakítottunk egy orchideaházat, melyben egyrészt a gyűjteményünkben már meglévő melegházi orchideák kaptak helyet, másrészt új beszerzések is történtek. A gyűjtemény bővítése során nagy hangsúlyt fektettünk a természetben előforduló (botanikai fajok) beszerzésére, bemutatására. Az orchideaház a páfrányház melletti üvegházban kapott helyet. A gyűjtemény 250-300 növényt tartalmaz, 60 nemzetség közel 90 faját és 70 hibridjét vonultatja fel, fán lakó (epifita) és talajlakó orchideákat egyaránt.

Elkészült a rendszertani gyűjtemény, a magasított ágyásokba a legújabb rendszertani kutatások alapján ültettük be a növényeket, elsősorban hazai fajokat. Az első öt parcellában a kétszikűek közel 250 faját, az utolsó ágyásban pedig az egyszikűeket mutatjuk be. Az ágyások elé egyedi, Zakar István keramikus által készített kerámiák kerültek.

Számos ponton megújult a japánkert is, bejáratához új tori kapu készült és növényültetésekkel bővült a bemutató.

Az utolsó, a teljes vegetációs időszakot magába foglaló évéhez érkezett a Körös-Maros Nemzeti Parkkal közös, felhagyott szántók restaurálását célzó projekt. A maggyűjtést és az ex situ szaporítást követően az őszi időszakban 70 faj, 10 399 egyedét ültettük ki sikeresen 6 regenerálódó parlagra. A magvetés és magszórás három parlagterületet érintett, ezekre összesen több, mint 130 000 db magot juttatunk ki.

Az évek óta növekvő látogatottság miatt megérett az idő egy nagyobb, a főépülettől különálló pénztárépület kialakítására. A pénztár építési munkálatai az év végén kezdődtek. Éves látogatószámunk a korlátozások ellenére is kedvezően alakult, közel negyvennégyezren látogatták a Füvészkertet.

2021 tavaszára megvalósult két hiánypótló látogatóbarát beruházásunk: elkészült az új pénztárépület és közel egy km hosszan megújultak a kert aszfaltútjai. Sajnos erre az évre is rányomta bélyegét a járványhelyzet. A kertet ugyan nem kellett bezárni, de a korlátozások miatt jóval kevesebb csoportot tudtunk fogadni. A növényvilágot pedig az extrém forró és száraz nyár terhelte meg. Új gyűjteményként a trópusi lepkeházhoz kapcsoltan a látogatók számára is megnyílt a teljesen felújított Orchideaház. A rendszertani gyűjteményhez illesztve elkészült a rendszerezés történetét bemutató táblasorozat. A már meglévő gyűjtemények fejlesztése is tovább folytatódott, párásítást kapott a lepkeház és az orchideaház, tovább gyarapodott a sziklakerti gyűjtemény és a japánkert számos növényfajjal, lámpásokkal, sziklákkal gazdagodott.

Véget ért a Körös-Maros Nemzeti Parkkal közös restaurációs pályázatunk. Az utolsó kiültetés is sikeresen megvalósult a tompapusztai löszgyepre, 504 db ex situ szaporított palántát ültettünk ki. Így elmondható, hogy a projekt öt éve alatt összesen 31 745 db növényegyedet ültettünk ki és több, mint 540 000 db magot gyűjtöttünk a szerződésben vállalt 83 növényfajból.

Idén is népszerű célpontnak bizonyult a Füvészkert, az év során közel negyvenháromezren voltak kíváncsiak az egyetem zöld szigetére.

2022-ben az egyetemi Füvészkert fennállásnak századik évfordulóját ünnepelte, melyhez kapcsoltan az éves rendezvényeink sora a centenáriumi programokkal bővült. A Füvészkertet kedvelő és szívesen támogató látogatóink az év során száz növényt fogadhattak örökbe. Kitüntetett programunk volt a Növények napja. Teljes egészében megújult a rózsakert, új rózsafajták kerültek az ágyásokba, a központi rózsakunyhó új tetőt kapott és az utak mellé pergolarendszer épült.

A rózsakert a Száz év száz fotó elnevezésű természetfotó kiállításunknak is méltó helyszíne lett. Októberben születésnapi tortával, köszöntőkkel, családi nappal egybekötött programmal ünnepeltük meg a Füvészkert 100. születésnapját. Az alkalomra a kert korábbi dolgozói is meghívást kaptak. Díszvendégeink, a kert kialakításában fontos szerepet játszó elődök munkáját külön is megköszöntük. A centenárium apropóján „Száz éves a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje” címmel elkészült egy új kertismertető kiadvány.

A mediterrán üvegház elavult tetőablakainak cseréje is megvalósult. Elkezdődött a korszerűtlen, balesetveszélyessé vált raktárépületek újjáépítése.

A centenárium évében is nőtt a látogatószámunk, negyvenhatezren látogatták a Füvészkertet.