Rólunk

Küldetésünk

Tevékenységek

Az utóbbi évtizedekben a füvészkertek tevékenysége jelentősen bővült, s a gyűjtemények felépítése ennek megfelelően átalakult. A legfontosabb tevékenységeink az alábbiak.

Gyűjteménykezelés:

A gyűjtemények (pl. rózsakert, sziklakert, rendszertani gyűjtemény) gondozása, fenntartása, tervszerű gyarapítása, védelme, új gyűjtemények kialakítása jelenti az alaptevékenységünket, erre épülnek az alábbiak.

A biológiai sokféleség bemutatása és megőrzése:

Hozzájárulunk a védett növények génállományának megőrzéséhez, több, mint 40 védett fajt ismerhetnek meg a látogatók. A védett növények hazánk nemzeti kincsei közé tartoznak, olyan növényünk is van, amely kizárólag Magyarországon él. A távoli vidékek fajai közül elsősorban a gazdaságilag hasznos (táplálék-, ipari- és dísznövényeket) mutatjuk be.

Oktatás-kutatás, ismeretterjesztés:

A füvészkert, mint egyetemi egység, elsősorban az egyetemi oktatást és kutatást szolgálja. Igen fontos tevékenység azonban a környezettudatos szemléletmód kialakítására szolgáló közoktatás és ismeretterjesztés. Ezt szolgálják a természetismereti foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, a hétvégi családi programok és az eseti kiállítások is.

A szabadidő tartalmas eltöltéséhez

a fenti programok mellett a tiszta levegőjű kertben tett séta is lehetőséget biztosít. Azon munkálkodunk, hogy elsősorban a park rész kialakításával esztétikai élményt nyújtsunk, s a növények szépsége mellett diorámákban bemutassuk a kert madarait. Sokat közülük élőben is láthatnak a türelmesebb látogatók, s különösen tavasszal éneküktől hangos a kert. Madárodú- és madáretető bemutatónkkal arra ösztönözzük látogatóinkat, hogy saját környezetükben is madárbarát kerteket alakítsanak ki.

Munkatársak

Németh Anikó
igazgató
Telefon: +36 70 439 9327
E-mail: nemeth.aniko@szte.hu

KURÁTOROK

Balogh-Langer Lajos
környezeti nevelő, botanikus
a Madárbarát kert kurátora
Telefon: +36 62 442-983; +36 70 439 9322
E-mail: balogh-langer.lajos@szte.hu

Dombi Dóra
a Kaktusz- és pozsgásház kurátora
Telefon: +36 20 544 6363
E-mail: fuveszkert@szte.hu

Fekete Eszter
a Trópusi lepkekert és a Sziklakert kurátora
E-mail: fekete.eszter@szte.hu

Gál Tamás
agrármérnök
a Japánkert kurátora
Telefon: +36 30 256 6362
E-mail: gal.tamas@szte.hu

Makra Orsolya
botanikus
a Rendszertani és a Kultúrnövények gyűjtemény kurátora
Telefon: +36 62 544 109; +36 70 439 9324
E-mail: makra.orsolya@szte.hu

Rudas Katalin
kertészmérnök
a Trópusi üvegház és a Páfrányház kurátora
E-mail: fuveszkert@szte.hu

Dr. Zalatnai Márta
botanikus
a Gyógynövény- és fűszerkert valamint az Orchideaház kurátora
Telefon:+36 62 544-109, +36 70 439 9326
E-mail: zalatnai.marta@szte.hu

ÜGYVITELI MUNKATÁRSAK

Huri Éva
igazgatói asszisztens
Telefon: + 36 62 544 110 (4110)
E-mail: huri.eva@szte.hu

Sztáry Erika
program- és rendezvényszervező
Telefon: +36 30 687 2967
E-mail: sztary.erika@szte.hu

Térkép

A látogatás szabályai

A Füvészkert védett terület, Ön is járuljon hozzá értékeinek megőrzéséhez!

Kérjük, hogy

a hulladékot a kihelyezett szemétgyűjtőkbe, illetve a pénztárnál található szelektív hulladékgyűjtőbe dobja
csak a kijelölt helyen dohányozzon
gondoljon arra, hogy a letépett virágok hamar elvesztik szépségüket, s akár a növények pusztulását is okozhatják, ezért fényképen megörökítve vigye magával a kert különlegességeit
a védett területen ne gyűjtsön leveleket, terméseket
tartsa tiszteletben, hogy a Füvészkert sokak számára a kikapcsolódás helye, ezért viselkedésével, zajongásával ne zavarja a többi látogatót és a kertben élő állatokat
a kihelyezett játékokat rendeltetésszerűen használja
időszakos kiállítások esetén a kiállítási tárgyakhoz ne nyúljon
az ágyásokba ne lépjen

A kert területére kutyát bevinni tilos!

Rollerrel és kerékpárral a kert területén közlekedni tilos!

A kertben tüzet gyújtani tilos!

Az SZTE Füvészkertben szervezett rendezvényeken kép- és hangfelvételek készülnek, ugyanakkor jelezzük, hogy az események sajtónyilvánosak is egyben. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:48 § (2) bekezdése alapján a tömegfelvételek valamint a nyilvános közéleti szereplés esetén nincs szükség az Ön hozzájárulására sem a felvétel elkészítéséhez, sem annak felhasználásához. Azonban az érintetteket előzetesen tájékoztatni kell ilyen esetben is, ezért az előzetes informálási kötelezettségünknek jelen informálással teszünk eleget. A felvételeket az esemény népszerűsítésére, marketing céllal az SZTE Füvészkert online és nyomtatott csatornáin keresztül használjuk fel.

Együttműködését köszönjük!

Tagságaink

A Füvészkert több, mint 200 kerttel és arborétummal tart fenn magcsere kapcsolatot.

Magkatalógusa, az Index seminum 1931-től évente megjelenik.

Tagság:

Magyar Arborétumok és Botanikuskertek Szövetsége

Botanic Garden Conservation International

(BGCI)

Arbeitsgemeinschaft Technischer Leiter Botanischer Garten

A Füvészkert története

Tevékenység- és gyűjtemény bővülés, rendezvények 2013-

2013. júliusától kezdve Németh Anikó látja el a Füvészkert igazgatói teendőit, aki a korábbi években nemcsak mint igazgatóhelyettes, de mint kutató- és rendezvényszervező, intézményes kapcsolattartóként is segítette az SZTE Füvészkert jelenlegi állapotának kialakítását.

2014. április 26-án, a Föld Napja rendezvényen került átadásra az új trópusi üvegház, amely immár növényekkel berendezve az év minden napján várja a látogatókat. A több mint 500 négyzetméteres alapterületű és legalább 7,5 méteres belmagasságú üvegházban az 50 éves növények nagy része a helyén maradt, azonban számos látványelemmel bővült a bemutatótér. Az újonnan épült, több szintes tórendszer és környékén a trópusi folyók, tavak vízi- és vízparti növényei tekinthetők meg: tündérrózsák, papiruszsás, vízijácint, vízidara, brazil óriáslapu és terveink szerint az amazonasi tündérrózsa nevelésével is megpróbálkozunk. A rovarfogó növények, a kancsókák, kürtvirágok is ebben az üvegházban kaptak helyet. A füvészkert igen gazdag páfránygyűjteménye is, a növények számára ideálisabb helyre költözött, egy 2,5 m magas vízfolyásos zöld falon csodálhatóak meg a harasztok törzsének képviselői. A szintén újonnan kialakított az üvegház szélén körbefutó galériáról egy egészen más perspektívából, szinte a lombkoronaszint magasságából lehet rácsodálkozni a trópusi gyűjteményre.

A gyűjtemény növényanyagát különböző témák köré csoportosítva (haszonnövények, esőerdők növényei, növényi alkalmazkodás formái, orchideák, veszélyeztetett növényfajok) ismerhetik meg az érdeklődők, így garantáltan számos érdekességet megtudhatnak a trópusi tájak feltűnő sokféleségéről. A tájékozódást is ismeretszerzést információs táblák segítik. Ennek a beruházásnak köszönhetően az eddig, hely hiányában nem látogatható kaktuszgyűjteményünk is megnyílt a nagyközönség előtt. A több mint félszáz szukkulens, szárazsághoz alkalmazkodott növényfaj között különböző formagazdagságú és növekedési sajátosságú kaktuszokat, (pl: fán lakó Rhipsalisok), pozsgásokat (kövirózsacserje, kutyatejfélék) egy – az üvegház épületén belül kialakított – bemutatótérben nézhetjük meg.

2014-es esztendő számtalan újítása mellett érdemes megemlíteni, a lótuszos tavat is körülölelő japánkertet, amely ebben a régióban egyedülálló; valamint a kertben illatozó és pompázatos növény, a levendula köré szervezett Levendula Napok rendezvényét is.

A 2015-ös évben a japánkert kialakítása, ázsiai növényanyagának bővítése folytatódott, így helyükre kerültek a bambuszok, kaméliák, rododendronok, díszcseresznyék, nőszirmok. A japán sétálókert bejáratát ettől az évtől egy tori japán kapu is díszít. A sziklakert rekonstrukciója közel 100 tonna andezit beépítésével a végéhez közeledik, terveink szerint a jövő évben a növények is végleges helyükre kerülnek. A sziklakert részeként elkészült egy több irányból vízeséssel díszített szurdokvölgy is. A rózsakertet történelmi rózsák gyűjteményével bővítettük, mely hangulatos, angolkert stílusú formáját terveink szerint a 2016-os évben nyeri el. A Nemzeti Botanikus Kert felajánlásaként számos fajjal gyarapodott az évelő növények gyűjteménye. A környezetvédelmi felügyelőség határozata alapján 23 védett növényfaj több, mint 2000 egyede került hozzánk, ezeket kiültetve a természetes társulások lágyszárú növényanyagát bővítettük. A tanyaudvar környezete gyümölcsfák ültetésével és egy szőlőgyűjtemény kialakításával színesedett. Elkezdődött az arborétum rekonstrukciója, melynek egyik hozományaként számos növényfajjal gazdagodott a kert dendrológiai gyűjteménye.

A 2016-os év májusában megnyílt trópusi lepkekertünk tekinthető az év első számú attrakciójának. Több, mint 20 trópusi (dél-amerikai és thaiföldi) pillangófajt sikerült felnevelnünk és bemutatnunk az érdeklődőknek egy, az esőerdei klímát és növényzetet utánozó fóliasátorban. A lepkekerthez kapcsolva az eddig nem látogatható páfránygyűjteményünk is megnyílt a nagyközönség számára. A közönséges borostyán több, mint 30 levélváltozatát bemutató fajtagyűjtemény létesült, az arborétum és az üvegházak fajkészlete is tovább gyarapodott. Az ősz folyamán több, mint 3000 db hagymás növény, különleges tulipán, nárcisz, sáfrány, gyöngyvirág és őszi kikerics fajok, fajták kerültek a földbe, hogy 2017 tavaszától virágaikkal színesítsék az ágyásokat.

A 2017-es év az újítások mellett az értékelések és visszatekintések éve is volt, melynek apropóját a X. Lótusznapok adta. A rendezvény sikere kapcsán bebizonyosodott, hogy a növényvilág fontosságára a nagyobb tömeget megmozgató családi rendezvényeken keresztül is fel tudjuk hívni a figyelmet. A jubileum alkalmából emlékéremmel jutalmaztuk azokat az előadóművészeket, segítőket, akik évek óta végzett színvonalas munkájukkal emelték a rendezvény színvonalát. A nagy érdeklődésre való tekintettel ebben az évben is megnyitottuk a trópusi lepkekertet. Kutatási programként a Körös-Maros Nemzeti Park megbízásából a nyár folyamán elkezdődött egy 5 évig, 2021-ig tartó növényszaporítási munka is, melyben vállaltuk 83, a térségben ritka, veszélyeztetett vagy éppen védett löszgyepi faj magjainak begyűjtését, ex situ (Füvészkertben történő) szaporítását, majd visszaültetését a regeneráció kezdeti stádiumában lévő parlagokra, elősegítve ezzel a természetes növényi sokféleség fennmaradását. Sor került egy méhészeti bemutató kialakítására is, valamint új őszi rendezvényként debütált a Gombásznap, melyben erre a különleges élőlénycsoportra hívtuk fel a figyelmet. Örömmel tapasztaltuk, hogy fejlesztéseink, programjaink most sem maradtak érdeklődés nélkül, hiszen a 2017-es évben rekord számú, több, mint 30 000 látogatónk volt.

A 2018-as év történései közül újításként a rovarfogó növények gyűjteményének kialakítása érdemel említést, mely a trópusi üvegház emeletén kapott helyet. A gyűjteményben a kürtvirágok, kancsókák, harmatfűfélék és a rencefélék fajait és kertészeti változatait mutatjuk be, összesen 59 taxont. Ehhez kapcsoltan ősszel szakmai és családi napként első ízben rendeztük meg a Rovarfogó Növények Napját.

A Körös-Maros Nemzeti Parkkal közös kutatás keretében az őszi időszakban sikeresen kitelepítettük az általunk ex situ (Füvészkertben felnevelt) 46 faj összesen 9867 egyedét a nemzeti park három nagyobb területegységére. A kitelepítésen kívül a helyszíneken 30 faj magvetését is elvégeztünk.

Befejeződött a sziklakert felújítása. Az újratelepített gyűjtemény jelenleg 350 hagymás és évelő növényfajnak és fajtának ad otthont, többek között botanikai tulipánok, csillagvirágok, varjúhájak, kakukkfüvek, pimpók, lángvirágok, erikafélék fajai és kertészeti változatai láthatóak. A sziklás tetőket örökzöldek díszítik, 12 féle fenyő: erdei és fekete fenyő törpített változatai és törpefenyő fajták kaptak helyett. A sziklák közötti vízeséses szurdokban a páfrányok képviselői (gímpáfrány, hölgypáfrány, aranyos fodorka, nyugati pikkelypáfrány) találták meg életfeltételeiket.

Elkészültek az új rendszertani gyűjtemény alapját képező magasított ágyások.

2019. január 22-én a Magyar Kultúra Napja alkalmából Szeged város Önkormányzata Kölcsey éremmel ismerte el Németh Anikó igazgató munkáját.

A 2019-es évet márciusban egy, a kertészkedés alapjait bemutató, gyakorlati és elméleti részekből álló 5 alkalmas tanfolyammal indítottuk. A Kertészkedjünk együtt a Füvészkertben témái között szerepelt a komposztálás, balkonnövények nevelése, kerttervezés, növényvédelem.

A Növények napja rendezvénnyel bővült tematikus programjaink sora. Az elmúlt években már többször részt vettünk a város különböző helyszínein tartott Nemzetközi Növények Napja programsorozatban, idén azonban első ízben a Füvészkert adott otthont a rendezvénynek. Erre az alkalomra a növényvilág tudományos és ismeretterjesztő népszerűsítésével foglalkozó egyetemi tanszékek, kutatóműhelyek és egyesületet is meghívást és lehetőséget kaptak, hogy tevékenységeiket szélesebb közönség előtt is bemutassák.

Elkezdődött a mediterrán üvegház növénygyűjteményének átdolgozása, amelynek során nemcsak megfiatalodott, hanem számos új fajjal is bővült a bemutató: a tartóoszlopokra futatott színpompás és egyedi formájú virágokat nevelő golgotavirág (Passiflora sp.) fajokkal és kertészeti változatokkal, mérsékeltházi orchideák és sivatagi rózsák (Adenium sp.) gyűjteményével. A mediterrán ház bejáratához kapcsolódva egy télálló szukkulens fajokból (jukkák, medvetalp kaktuszok) álló növény-együttest is kialakítottunk.

A rendszertani gyűjtemény megújulása is folytatódott, a feltöltött magasított ágyásokba elkezdődött a növények beültetése.

A Szegedet súlyosan érintő szeptemberi vihar sajnos a füvészkert növényeiben, elsősorban a fásszárúakban nagy károkat okozott, több nyárfa, tölgyfa, bükk és hársfa is kidőlt vagy erősen károsodott. Az év végi időszak így a viharkár helyreállításával telt.

Folytatódott a Körös-Maros Nemzeti Parkkal közös, felhagyott szántók restaurálását célzó projekt. Az őszi időszakban 6 területre az általunk ex situ, vagyis a Füvészkertben szaporított és felnevelt 54 növényfaj 11 082 egyedét telepítettük ki. A kitelepítésen kívül a helyszíneken 36 faj magvetését is elvégeztünk.

Örvendetes módon sokan látogatták a kertet, az év során 44 000 látogatónk volt.

2020-ban sajnálatos módon a járványügyi helyzet volt a működésünk meghatározója. Tavasszal zárva volt a kert, majd a nyári nyitás után ősszel ismét zárt kapuk mögött folytattuk a munkát. A kényszerű bezártságot kihasználva a gyűjtemények fenntartására és fejlesztésére fordítottuk időnket és energiánkat.

Kialakítottunk egy orchideaházat, melyben egyrészt a gyűjteményünkben már meglévő melegházi orchideák kaptak helyet, másrészt új beszerzések is történtek. A gyűjtemény bővítése során nagy hangsúlyt fektettünk a természetben előforduló (botanikai fajok) beszerzésére, bemutatására. Az orchideaház a páfrányház melletti üvegházban kapott helyet. A gyűjtemény 250-300 növényt tartalmaz, 60 nemzetség közel 90 faját és 70 hibridjét vonultatja fel, fán lakó (epifita) és talajlakó orchideákat egyaránt.

Elkészült a rendszertani gyűjtemény, a magasított ágyásokba a legújabb rendszertani kutatások alapján ültettük be a növényeket, elsősorban hazai fajokat. Az ágyások elé egyedi, Zakar István kerámikus által készített, kerámiák kerültek.

Számos ponton megújult a japán kert is, bejáratához új tori kapu készült és növényültetésekkel bővült a bemutató.

Az utolsó, a teljes vegetációs időszakot magába foglaló évhez érkezett a Körös-Maros Nemzeti Parkkal közös, felhagyott szántók restaurálását célzó projekt. A maggyűjtést és az ex situ szaporítást követően az őszi időszakban 70 faj, 10 399 egyedét ültettük ki sikeresen 6 regenerálódó parlagra. A magvetés és magszórás három parlagterületet érintett, ezekre összesen több, mint 130 000 db magot juttatunk ki.

Az évek óta növekvő látogatottság miatt megérett az idő egy nagyobb, a főépülettől különálló pénztárépület kialakítására. A pénztár építési munkálatai az év végén kezdődtek. Éves látogatószámunk a korlátozások ellenére is kedvezően alakult, közel negyvennégyezren látogatták a Füvészkertet.

2021 tavaszára megvalósult két hiánypótló látogatóbarát beruházásunk: elkészült az új pénztárépület és közel 1 km hosszan megújultak a kert aszfaltútjai. Sajnos erre az évre is rányomta bélyegét a járványhelyzet. A kertet ugyan nem kellett bezárni, de a korlátozások miatt jóval kevesebb csoportot tudtunk fogadni. A növényvilágot pedig az extrém forró és száraz nyár terhelte meg. Új gyűjteményként a trópusi lepkeházhoz kapcsoltan a látogatók számára is megnyílt a teljesen felújított Orchideaház. A rendszertani gyűjteményhez illesztve elkészült a rendszerezés történetét bemutató táblasorozat. A már meglévő gyűjtemények fejlesztése is tovább folytatódott, párásítást kapott a lepkeház és az orchideaház, tovább gyarapodott a sziklakerti gyűjtemény és a japán kert számos növényfajjal, lámpásokkal, sziklákkal gazdagodott.

Véget ért a Körös-Maros Nemzeti Parkkal közös restaurációs pályázatunk. Az utolsó kiültetés is sikeresen megvalósult a Tompapusztai löszgyepre, 504 db ex situ szaporított palántát ültettünk ki. Így elmondható, hogy a projekt öt éve alatt összesen 31.745 db növényegyedet ültettünk ki és több, mint 540 000 db magot gyűjtöttünk a szerződésben vállalt 83 növényfajból.

Idén is népszerű célpontnak bizonyult a Füvészkert, az év során közel negyvenháromezren voltak kíváncsiak az egyetem zöld szigetére.

1996-2013 pályázati lehetőségek

1996-tól 2013-ig Mihalik Erzsébet látta el az igazgatói feladatokat. Ez idő alatt követve a füvészkertek iránt támasztott egyre bővülő követelményeket, Németh Anikó (jelenlegi igazgató) és kollégái segítségével új tevékenységek indultak el és folynak jelenleg is.

A tavaszi hérics, szibériai nőszirom és a tartós szegfű bevonásával virágzás- és szaporodásbiológiai kutatásokkal a gyakorlati természetvédelmet támogatjuk. A szegedi Füvészkert az elsők között ismerte fel az ex situ növényszaporítás fontosságát és sikeresen részt vett egy, a tartós szegfű védelmét megalapozó LIFE pályázatban, melynek során 15 000 tő tartós szegfű egyedet szaporított és ültetett vissza a természetes élőhelyére. A Körös-Maros Nemzeti Parkkal együttműködve további 32 löszgyepi faj szaporításának módszertanát dolgozta ki és alkalmazta sikeresen a gyakorlatban.

2006-tól az országban elsőként a környezeti nevelés is megjelent a kert szolgáltatásainak palettáján. óvodások, iskolás csoportok számára kínálunk tematikus foglalkozásokat minden évszakban, az érdeklődő gyerekek nyáron a füvészkertész táborban ismerkedhetnek a növényvilággal.

A gyűjteményfejlesztés is folytatódott. 2007-ben kialakítottunk egy tanyaudvart, ahol a szeged környéki tanyavilág jellegzetes zöldségféléit, dísznövényeit mutatjuk be.

Pályázatok segítségével 2010-ben megújult a növényszaporító ház és a pénztár épülete, benne korszerű növénynevelő fénykamrát alakítottak ki. Sor került a csatorna és tórendszer tisztító kotrására is. 2012 őszére a télen fóliával fedett házak üvegházzá alakítása is megtörtént. Ekkor újították fel a kert körüli kerítés nagy részét.

2011-ben került átadásra a hajdani kolostorkertek mintájára megtervezett gyógynövény- és fűszerkert. Még ebben az évben új, hívogató külsőt kapott a kultúrnövény bemutató is, ahol egzotikus tápnövényeket, olaj-, rost-, és festőnövényeket ismerhetnek meg az érdeklődők.

A fiatalok mellett a városlakók, családok felé is nyitott a kert. A jeles napokhoz kapcsolódó rendezvényeinkkel (Föld Napja) a növények sokféleségét, a bennük rejlő értékeket mutatjuk meg. A 2008-óta megrendezésre kerülő Lótusz Napok az évek alatt nagyszabású, több ezer embert megmozgató, ismeretterjesztő és kulturális fesztivállá nőtte ki magát.

A kert látogatóbaráttá válását segítették a 2007-ben felújított ivó kutak, a 2011-ben épített korszerű mosdók és a kialakított mozgássérült toalett. A látogatók ismeretszerzését a kert számos pontján kihelyezett információs táblák és a növényvilággal kapcsolatos játékok könnyítik meg. 2009-ben megépült a Füvészkert madárvilágát bemutató dioráma. 2012 tavaszán érkezett a játszótér első eleme.

A 2013-as évben a madárbarát kert felújításával, valamint lepkebarát kerttel és méhészti bemutatóval bővült a látnivalók köre. A játszótér további bővítésére is sor került. Ebben az évben indult el az új trópusi üvegház több mint 250 millió forintos uniós projektje is, amelyet a régi létesítmény helyére építettek fel és az épület szerkezetkészen, 2014. februárjában várta a berendezést.

Fenntartás 1980-1995

Horváth professzor halála után három évig Simoncsics Pál, majd Gulyás Sándor igazgatta a füvészkertet. Ekkor kezdődött a rózsakert felújítása, létrejött az évelő növények gyűjteménye. 1992-ben Gulyás Sándor állíttatta a kert bejáratának díszes székely kapuját.

Fejlesztés 1965-1979

1965-től Horváth Imre professzor vette át a kert igazgatói posztját. A kert területét 10 kh-al bővítette. A füvészkertekben szokásos rendszertani alapú növénybemutatás helyett – hazánkban elsőként – növénytársulásokat alakított ki. Felismerte, hogy az oktatás mellett a füvészkertnek kutatási feladatokat is el kell látni, s felépítette az autökológiai kutatások végzésére alkalmas fitotron épületet. Emellett három, télen fóliával fedett házzal bővítette az üvegházakat, központi fűtést, szilárd burkolatú utakat és térvilágítást alakított ki, bevezettette a városi vezetékes vizet.

Alapítás, a kert szerkezetének kialakítása 1922-1964

A kolozsvári egyetem Szegedre költözésekor, 1922-ben a város 20 kh szántóföldet ajándékozott az egyetemnek füvészkert létesítése céljából. A növényekkel történő betelepítést az alapító igazgató, Győrffy István 1925-ben kezdte, gyűjtőutak anyagának felhasználásával. 1928-ban ártézi kút, 1929-30-ban növénynevelő üvegház létesült, 1931-ben készült el az első tó. Ugyanebben az évben jelent meg az első magcsere-katalógus (Index Seminum). 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay kastély tavából került Szegedre az indiai lótusz, ami azóta is a kert különleges látványossága. Sajnos, az óföldeáki állomány megsemmisült. 1940-től Greguss Pál professzor töltötte be az igazgatói posztot. Nevéhez fűződik az akkori kert elsősorban az oktatást szolgáló, didaktikai célú gyűjteményeinek kialakítása (rózsakert, sziklakert, arborétum, rendszertani gyűjtemény), s a szecsuáni (délkínai) ősfenyő betelepítése. 1952-58 között üvegházakat építtetett a trópusi haszon-növények bemutatására.

Az SZTE Füvészkert tevékenységi köre és jelentősége

Az SZTE Füvészkert egyik legfontosabb tevékenységi körébe a gyűjteményeink (pl. rózsakert, sziklakert, rendszertani gyűjtemény, japánkert, üvegházi gyűjtemények, fűszer-és gyógynövénykert, kulturgyűjtemény) gondozása, fenntartása, tervszerű gyarapítása, védelme, új gyűjtemények kialakításai tartoznak. A védett növények hazánk nemzeti kincsei, ezek génállományának megőrzése elengedhetetlen feladatunk. A Kiskunsági Nemzeti Park által elnyert, 75 %-ban az Európai Unió által támogatott LIFE Nature 2006 pályázat közreműködő partnereként, a csak hazánkban előforduló tartós szegfű (Dianthus diutinus) ex situ konzervációját, felszaporítását és természetes élőhelyére történő visszatelepítését végeztük (15 000 növényt a természetes állományokból gyűjtött magokról ex situ felszaporítás és visszaültetés a kijelölt területekre), amellyel hozzájárultunk a populációk stabilitásának kialakításához. A tartós szegfű Magyarországon honos, bennszülött növényfaj, amely fokozottan védett növény, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Természetes élőhelyeit a Duna-Tisza közi homoki gyepek jelentik, de mivel napjainkra állományai és egyedszáma erősen megfogyatkozott, ezért kiemelten jelentős lépést tett az SZTE Füvészkert eredeti élőhelyére való visszaköltöztetésében. Jelenleg is folyamatos a Körös – Maros Nemzeti Park megkeresése nyomán, 32 löszgyep specialista növényfaj egyedeinek maggyűjtése és azok ex situ felszaporítása, amelynek eredményeképpen 2012. őszén 6900 tő növényt ültettünk ki 5 megadott élőhelyfoltba.

A Füvészkert, mint egyetemi egység is jelentős, hiszen a környezettudatos szemléletmód kialakításában és ismeretterjesztésben a természetismereti-, a tanórán kívüli foglalkozásokkal, a hétvégi családi programokkal és az eseti kiállításokkal is a közoktatás segítőtársai vagyunk. A határokon átnyúló, vagy értékkonzerváló feladatainkon túl a város nyüzsgő zajától távol, egy tiszta levegőjű, madárbarát parkot gondozunk, ahol a családosok, a nyugalomra vágyók és a kulturális rendezvények szerelmeseinek is kellemes élményeket biztosítunk.

Az SZTE Füvészkert a különböző környezeti és emberi tényezők miatt kihalásra ítéltetett fajainak megmentése mellett, más országok ritkaságait is felvonultatja, bemutatja. Számos olyan növényfaj van jelen amely saját élőhelyén már ritkaságnak számít és jelentős eszmei és természetvédelmi értékkel bír.

Gyűjteményeink

ÜVEGHÁZAK

A üvegház trópusi, szubtrópusi, mediterrán és sivatagi növényeknek ad otthont. Az üvegházakban távoli tájak közel 1200 növényfaja található. Több mint 7 méter magasra megnövő trópusi fák, közöttük fánlakó színes orchideák, broméliák, páfrányok, pozsgások és kaktuszok biztosítanak változatos látnivalót az érdeklődőknek. A több mint 100 fajt illetve fajtát tartalmazó páfránygyűjtemény az egyik leggazdagabb az országban. Gyűjteményünkben kb. 300 féle kaktusz található. Különleges formáik miatt a növénygyűjtők kedvencei. Fatermetű medvetalp és oszlopkaktuszaink rendszeresen virágoznak és termést is érlelnek. A pozsgás növények 400 faja között legnagyobbra megnövők az agávék, de emellett az aloék, liliomfélék és kutyatejfélék is megkapó látványt nyújtanak.

KAKAÓFA (Theobroma cacao L.)

kakaófafélék – ( Sterculiaceae) családja Görög eredetű tudományos nevének jelentése: „istenek eledele”, mert a magjából készült italt a maják és aztékok ősidők óta nagyra becsülték. Őshazájuk Közép- és Dél-Amerika északi része. Jellegzetességük a törzsön csomókban fakadó kb. 1 cm átmérőjű fehér virágok és a belőlük több, mint fél év alatt fejlődő termések. Terméseikben nyálkás terméshúsba ágyazva fejlődnek a magvak, melyek pörkölés után nyerik aromájukat. Belőlük sajtolással nyerik a kakaóvajat, őrlés és szárítás után pedig a kakaóport.

EZÜST AKÁCIA ( Acacia dealbata Link.)

mimózafélék (Mimosaceae) családja Bár a kertészek és a kereskedelem mimózának hívja, nem a valódi mimózáról van szó. A mediterráneum fája, télen (január-február) bontja aranysárga virágait, mellyel a napfényt hozza el a hideg, sötét téli napokba.Igen apró virágai fejecskébe tömörülnek, majd a kis pomponok fürt virágzatba rendeződnek. A virágokból a porzók hosszan kinyúlnak, ez díszít igazán. Kedvezőtlen körülmények közt (pl. ha fázik, vagy esik az eső) levelei összecsukódhatnak, de érintésre nem mozognak, mint a mimózának. A akáciák első példányát a XVII. században Farnese bíboros hozta Amerikából Rómába, ahol kertjébe ültetette (A. farnesiana), innen terjedt el az olasz és a francia riviérán. Az illatszeripar, parfümgyártás fontos alapanyaga, cserzőanyag, gumiarábikum, textilipar és gyógyászat is használja. A Kotori-öbölben karnevált is rendeznek a tiszteletére. Füvészkerti példányunkat Nizza város önkormányzatától kaptuk 1986-ban.

MEDVETALP KAKTUSZOK (Opuntia sp.)

Kaktuszfélék (Cactaceae) családja A kaktuszok legnagyobb és legváltozatosabb nemzetsége, mintegy 360 fajjal. Kanadától Chiléig ill. Argentínáig elterjedtek. Európába a spanyolok hurcolták be, Ausztráliában is megtelepedett, néhol kivadulva veszedelmes gyomként nagy területeket hódít meg. Fügekaktuszként vagy medvetalp kaktuszként ismertek. Nevüket fügeformájú, ehető termésükről ill. nagy tappancsra emlékeztető ellaposodott szártagjaikról kapták. Sárga, narancssárga, rózsaszín virágaikat tavasszal bontják, terméseik télen érnek be. Bizonyos fajok lila, bordó színű terméséből bor és ételszínezéket állítanak elő. Ültetvényeken termesztett fügekaktuszokon bíbortetű-tenyészést folytattak, ezekből a tetvekből kivont vörös festékanyagot selyemfestésre használták. Néhol sövénynek telepítik, rövid idő alatt áthatolhatatlan kerítést alkotnak. Némelyik faj a hidegnek is ellenáll, fölösleges víztől megszabadulva, összefonnyadt állapotban áttelelve várják a tavaszt, így hazánkban is kertben tarthatók.

AMERIKAI AGAVÉ (Agave americana L.)

Agávéfélék (Agavaceae) családja Az agávéfélék Mexikóban alakultak ki, mára az USA középső részétől Dél-Amerika északi részéig terjedtek el. Az amerikai agávé rendkívül kedvelt, dekoratív dísznövény, így mára a Földközi-tenger jellegzetes karakterfajává vált. Kifejezetten pozsgás leveleinek széle tüskés-fogas, a levél csúcsa is tüskében végződik. A növény 40-50 évig él. Életében egyszer virágzik, majd termést hoz, és elpusztul. Jellegzetes sárga virágai több méter magas virágzati tengelyen ülnek. Az agávékcukros nedvéből pálinkát készítenek, ez a tequila.

ÉLŐ KÖVÜLETEK

Az élő kövület elnevezés Darwintól származik. Azok az élőlények tartoznak ide, amelyek a földtörténeti múltban széles körben elterjedt, fajgazdag csoportok ma élő magános leszármazottai, és jelenlegi elterjedési területük az ősihez képest jelentősen beszűkült. Ezeknek a szigorú feltételeknek napjainkban csak néhány tucat faj felel meg, melyek mindegyike a kipusztulás szélén áll, így fokozott figyelmet és védelmet érdemel.

A növényvilág legismertebb élő kövületei a nyitvatermők közül kerülnek ki. Gyűjteményünkben négy ősi nyitvatermővel a szecsuáni ősfenyővel, hegyi mamutfenyővel, páfrányfenyővel és a Wollemi fenyővel ismerkedhetnek meg látogatóink.

DÉLKÍNAI ŐSFENYŐ (Metasequoia glyptostroboides Hu & Cheng )

mocsárciprusfélék (Taxodiaceae) családja Szecsuáni ősfenyőnek és ősmammutfenyőnek is hívják ezt a lombhullató nyitvatermő fajt. 1941-ben találták meg először élő példányait Kínában (Szecsuán tartományban), előtte csak kövületekből ismerték és a kutatók kihaltnak vélték. Egyetlen nagyobb állománya mintegy 800 km2 – en terül el, melyen közel 1000 példány él. Felfedezésének évétől a botanikusok több expedíciót szerveztek élőhelyének feltárására és magjainak begyűjtése céljából. Ezekből a magokból számos európai botanikus kertbe, köztük a SZTE Füvészkertbe is kerültek, a legidősebb példányok közé tartoznak a mi fáink is. Jelenleg három idős példány látható a kertben. Lapos, puha tűlevelei két sorban átellenesen állnak a törpehajtásokon, melyek ősszel rozsdavörösre színeződnek és egészben hullanak le. Kicsi, 3-4 cm átmérőjű tobozai gömb alakúak, igen dekoratív megjelenésűek. Mivel ez a fa igen ritka, természetes élőhelyei az emberi tevékenységek hatására visszaszorultak, így a világ-veszélyeztetett fajok között tartjuk számon.

WOLLEMI FENYŐ (Wollemia nobilis W.G. Jones, K.D. Hill & J.M. Allen)

araukáriafélék (Araucariaceae) családja Dinófenyőnek is nevezik ezt az élő kövületet, mivel virágkorát 90 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszokkal egy időben élte. Sokáig csak fosszilis leletekből volt ismert és a tudósok kihalt fajnak tekintették. Első élő példányait 1994-ben pillantotta meg a Wollemi Nemzeti Park egyik munkatársa. Az ausztráliai szurdokvölgyben elő, mintegy 100 db idős fából álló világállományát valószínűleg elszigetelt élőhelye mentette meg a kipusztulástól. Pontos lelőhelyet azóta is titokban tartják, felfedezését követően azonnal felkerült a világveszélyeztetett fajok listájára. A wollemi fenyő rendszertanilag az Araucariafélék családjába tartozik, a jól ismert szobafenyőnek közeli rokona. Természetes élőhelyen magassága a 40m-t is eléri, legidősebb példánya akár 2000 eves is lehet. Kérge csokoládébarna és sűrűn buborékos. Termős (♀) és porzós (♂) tobozvirágzatai ugyanazon az egyeden, az ágvégeken helyezkednek el, tehát egylaki növény. Mivel a -10oC foknál hidegebb telet már nem vészelik át a növények, így kiültetése nem lehetséges, teleltetéséről gondoskodni kell.

HEGYI MAMUTFENYŐ (Sequoiadendron giganteum (Lindl.) J.Buchholz.)

mocsárciprusfélék (Taxodiaceae) családja A világ legnagyobb tömegű élőlénye. Legmagasabb élő példánya 89m-es, akkora, mint egy 40 emeletes toronyház. Törzsének átmérője 12m, a tömegét pedig – gyökérzetével együtt – 6000 tonnára (=1000 afrikai elefánt tömege) becsülik. Ehhez a monumentális tömeghez és mérethez igen hosszú élettartam társul. Legidősebb példányok életkora a 3000 évet is meghaladja. Vörösesbarna kérge taplószerűen rugalmas, az idős fákon akár 60 cm vastag is lehet. Erdőtüzek alkalmával ez védi a fát. Levelei pikkelyszerűek, nem tűlevelek. Hatalmas méretéhez képest toboza meglepően kicsi, tojás alakú. Érés után akár 20 évig is a fán maradhat. Hazájában, Kaliforniában minden állománya védettséget élvez.

CHILEI ARAUKÁRIA (Araucaria araucana)

araukáriafélék (Araucariaceae) családja Az Araukáriafélék 200-250 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki, fénykorukat a jura, majd a kréta korban élték. A chilei araukária az argentin-chilei Andok magasabb övében (1000-1700m) honos. Megjelenése jellegzetes: ágai örvökben erednek, vastag pikkelyektől tagolt törzsén óriás kalap a koronája. Levelei csavarvonal szerint állnak, a klasszikus fenyő tűlevélnél szélesebbek. Egylaki növény. Tobozai tekintélyes méretűek. Magjai 2-3 évig érnek, jóízűek, belőlük az „araukánok” kenyeret készítettek.

JAPÁN KERT ÉS LÓTUSZOS TÓ

A Füvészkert fennállásának első tíz évében alakították ki a nagy tó medrét. A kert a látogatók számára csak a tó és környékének betelepítése után, 1932-ben nyílt meg. A Füvészkert fő nyári látványossága, az indiai lótusz mellett tavirózsát, vízijácintot, rucaörömöt, vízisalátát, füzéres süllőhínárt, bodros békaszőlőt láthatunk a tóban. A tóparton sudár mocsárciprusok díszlenek. A lótuszos tó bevonásával került kialakításra 2014-ben a japánkert, s ekkor nyílt meg a tó szigete is a látogatók számára. A japánkert két részből, egy lankás, a természetes folyóvölgyeket utánzó vízfolyásokkal tagolt sétálókertből és egy hegyvidéki kertből áll. A síkvidéki rész jellemzője a japán stílusú faföldhidakkal összekötött sétaösvényekkel bejárható kert, a japánkertekre jellemző növényekkel: nőszirmokkal, bambuszokkal, cseresznyefákkal és ázsiai eredetű növényfajokkal. A lótuszos tó szigete a hegyvidéki kertrész, lilaakác pihenővel, tzukubai csobogóval, rhododendronok, azáleák és japán juharok ligetével.

VIRGININAI MOCSÁRCIPRUS (Taxodium distichum (L.) Rich.)

mocsárciprusfélék (Taxodiaceae) családja Az USA délnyugati területén honos lombhullató nyitvatermő fa. Természetes élőhelyén folyók menti állandó vagy időszakosan elárasztott lapályokon, mocsaras területeken találkozhatunk vele. A növény testfelépítésével is alkalmazkodott a víztelített talaj okozta kedvezőtlen termőhelyi viszonyokhoz. Törzsének alapja kúposan duzzadt, gyökérrészein pedig a felszín fölé emelkedő légzőgyökerek fejlődnek. Ezek a függőleges kúpos kinövések, az ún. „légzőgyökér-babák” biztosítják a növény számára a gyökérlégzést. Tűlevelei laposak, lágy tapintásúak, ősszel rozsdavörösre színeződnek és lehullanak. Egylaki növény. Porzós virágai füzérvirágzatokban nyílnak, a termősek a vesszőkön ülnek és belőlük 2-3 cm átmérőjű, kerek vagy tojásdad, gyantacseppes tobozok fejlődnek. Tobozai késő ősszel darabokra hullanak.

INDIAI LÓTUSZ (Nelumbo nucifera Gaertn.)

lótuszfélék (Nelumbonaceae) családja

A szegedi Füvészkert tavában található Közép-Európa legnagyobb, szabadtéri indiai lótusz állománya.

1932-ben egyik gyűjtőútja során Győrffy István talált rá a növényre az óföldeáki Návay-kastély parkjában. Az ott található tóból származtak az első füvészkerti tövek, melyeket lovaskocsin szállítottak a Füvészkertbe. Betelepítése óta a növény folyamatosan jelen van a tóban, mára a tó vízfelületének több mint a felét birtokolja.

A növény első levelei már májusban megmutatkoznak a víz felszínén, igazi szépségét azonban július-augusztus folyamán mutatja. Ekkor a tavat zöld levélszőnyeg és a belőle kiemelkedő rózsaszín virágok tömkelege borítja. 2008 óta minden évben a növény csúcs virágázásához kapcsolódva rendezzük meg a Lótusz napokat. A két napos rendezvényen az indiai lótuszt, távol-keleti növényeket és kultúrát népszerűsítjük.

A növényről:

A növény levelei magasan a víz felszíne fölött állnak, pajzs alakúak, kékeszöld színűek. Pompás megjelenésű virágai hosszú kocsányukkal a levelek fölé emelkednek, illatosak. Virágaik rovarmegporzásúak. A Szegedi Füvészkert tavában látható sötét rózsaszínű virágok mellett fehér változata is létezik a növénynek.

A szirmok a beporzást követően lehullanak, majd a termőtáji rész a virág tengellyel együtt elfásodik, a zuhanyrózsához válik hasonlóvá. A zuhanyrózsa lukacsaiban egyesével ülnek a makktermések. A lótusz magjai nagyon ellenállóak, akár 1000 évig is megőrzik csírázóképességüket.

A növény rhizómájával (föld alatti szár) kapaszkodik a talajba. Ennek segítségével tud áttelelni, tavasszal megújulni és vegetatívan tovább szaporodni.

Az indiai lótusz Ázsia mérsékelt égövi területének déli-, délkeleti vidékén őshonos. Napjainkban széles körben hatalmas vízi ültetvényeken termesztik. Dísz- táplálék és gyógynövényként is jelentős.

NYITVATERMŐ GYŰJTEMÉNY

A Füvészkert 2005-ben létrehozott gyűjteményében ízelítőt kínálunk a nyitvatermők sokféleségéből közel 40 faj bemutatásával. Közöttük megtalálhatóak a legismertebb fenyőfélék, tuják és borókák, illetve ezek kertészeti nemesítés által létrehozott egyedi szín és formaváltozatai.

GYANTÁSTŰJŰ SZÁLKÁSFENYŐ (Pinus aristata Engelm.)

fenyőfélék (Pinaceae) családja A szálkásfenyők közé tartoznak a Föld legöregebb élőlényei. A legkorosabb példányok, kb. 4000 évesek, a simatűjű szálkásfenyők közül kerülnek ki. Tekintélyes életidővel büszkélkedhetnek azonban a gyűjteményünkben látható gyantástűjű szálkásfenyők is, a maguk 1500-2000 évével. Ezek a fák É-Amerikában, a Sziklás hegység déli vonulatain, 2000-3400m magasságú sziklás hegyoldalakon élnek, ahol igen vékony a talajtakaró, erősen fúj a szél, gyakran havazik. Éppen ezért nem képesek magasra nőni, mindössze néhány méteresek, és gyakran az uralkodó széliránynak megfelelően elgörbülnek. A fenyők sok gyantát tartalmaznak. Ez az anyag a növények levelében, kérgében, tobozában is megtalálható. Sérülés esetén ez a kicsorduló anyag fedi be a sebet, úgy funkcionál, mint egy sebtapasz. Az öt tűs gyantástűjű szálkásfenyőnél a gyanta jól látható cseppek formájában a tűleveleken is megjelenik.

GYÓGYNÖVÉNY- ÉS FŰSZERKERT

A gyógy- és fűszernövény gyűjtemény 2011 őszén készült el. A füvészkertek elődjének számító középkori kolostorkertek mintájára formáztuk meg szerkezetét. A hangulatkeltő középkori kolostor rom előterében kialakított parcellákban hatásmechanizmusuk szerint – pl. idegrendszerre, immunrendszerre, keringésre, húgyutakra, emésztőrendszerre hatók – helyeztük el a növényeket. A lágyszárú, egyéves és évelő növények mellett a legfontosabb gyógyhatással bíró cserjék is megtalálhatóak a területen. Külön parcellákban ismerhetjük meg a gyógyszergyártás szempontjából fontos, az emberi szervezetre igen erőteljes hatóanyagokat tartalmazó növényeket, melyek házi alkalmazása tilos és életveszélyes, halált is okozhat. Gyűjteményünk jelenleg közel 250 gyógy- és fűszernövényt tartalmaz.

SZIKLAKERT

A tájképi jellegű sziklakert, közel 400 növényfajnak és fajtának ad otthont, a védett növények száma meghaladja a 40-et. Legszebb arcát tavasszal mutatja, ekkor a különböző színben nyíló virágok, színes foltokként virítanak a szürke sziklák között. A gyűjtemény körbe sétálható, azonban a sziklák között élő növények csak az útról csodálhatóak meg, közéjük lépni nem szabad. Központi eleme a kissé hűvösebb, párásabb mikroklímájú szurdokvölgy, ami nagyrészt páfrányokkal és bókoló gyömbérgyökérrel (Geum rivale) betelepített, de védett vízi növényünket, a közönséges vízilófarkot (Hippuris vulgaris) is itt találjuk. A szurdokot övező kövek magashegyi növényeket, törpefenyőket, különböző kúszó törpecserjéket és félcserjéket vonultatnak fel. A törpefenyőkből összesen 15 fajtát számolhatunk, elsősorban Pinus mugo fajták, illetve erdei–és feketefenyők törpített változatait. A magashegyi növénycsoportban főleg a hazánk körüli magashegységek (Kárpátok, Alpok) növényei szerepelnek, de szép számban vannak jelen a Pireneusok, a Kaukázus, vagy a Balkán hegyeiben élő virágok is. A Himalája, Tibet térségéből származó egy-egy növényritkaság is a gyűjteményt színesíti. A sziklakerti évelők közül különösen sok fajjal és fajtával képviseltetik magukat a lángvirágok, harangvirágok, szegfüvek, varjúhájak, kövirózsák, kőtörőfüvek és számos kakukkfű-és gólyaorr faj és fajta. A hagymások közül sziklakerti vadtulipánokat, csillagvirágokat, krókuszokat, kikericseket, hóvirágokat és vetővirágokat találhatunk a gyűjteményben. A hazai sziklagyepekre, lejtősztyeppekre jellemző vegetáció néhány karakteres képviselőjét a szurdokvölgy mögötti, napos, száraz DK-i oldalon fedezhetjük fel. Itt él a fokozottan védett magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica), a védett növények közül a kövi pimpó (Potentilla rupestris), az erdélyi nyúlfarkfű (Sesleria heufleriana), deres csenkesz (Festuca pallens), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), sárga len (Linum flavum), sziklaiternye (Aurinia saxatilis), kövér daravirág (Draba lasiocarpa). A sziklakert részét képezi a rózsakert mentén elterülő díszsziklakert is. Ősszel a japán szellőrózsa (Anemone japonica) magasra törő virágai, tavasszal pedig az erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris) könnyed, fehér szirmai virítanak tömegesen, de a kúszó boróka (Juniperus procumbens ’Nana’) és a szürke kutyatej (Euphorbia myrsinites) is jól érzi magát a díszsziklakert kopár kövei között.

TANYAUDVAR

A tanya az alföldi puszták jellegzetes településformája, a földművelő gazdák lakóhelye volt. Hajdan a tanyán élőknek meg kellett termelni a megélhetésükhöz szükséges zöldségeket. Erre szolgált a tanyaudvarhoz csatlakozó „veteményös”. Egyetlen tanyából sem hiányozhatott a „ kiskert” sem, ahol egynyári és évelő virágok nyíltak. A hideg tél miatt hazánkban tavasztól őszig folynak a kerti munkálatok. Tanyaudvarunkkal bemutatjuk a szeged környéki tanyák kertjében termesztett növényeket, másrészt lehetőséget biztosítunk a szegedi gyerekeknek, hogy foglalkozások keretében gyakorlatban is kipróbálhassák a kertészkedést. Lehetőség nyílik vetéstől a betakarításig nyomon követni a szezonális kerti munkálatokat, megfigyelni a zöldségfélék fejlődését. A legáltalánosabb kiskerti növények, mint a burgonya, paradicsom, babok, tökfélék, leveszöldségek, salátafélék, bogyós gyümölcsök (málna, szeder, ribizli) és a ház körül használatos egyéb jellemző növények, mint a seprűcirok, napraforgó láthatók itt.

RÓZSAKERT

Egyetlen növénygyűjteményből sem hiányozhat a rózsa, a virágok királynője. Rózsagyűjtemény már az 1930-as években volt a kert központi részén. Itt azokból a rózsafajtákból mutatunk be 125 fajtát, amelyek sok évszázados nemesítési munka eredményeként jöttek létre. A központi rózsakertet az elmúlt években törzses rózsák és történelmi rózsák gyűjteményével bővítettük.

FESTŐ-, ROST- és TÁPLÁLÉKNÖVÉNYEK

Gyűjteményünkben kb. 200 féle haszonnövény található, melyek között megtalálhatók az emberi táplálkozásra, az állatok takarmányozására használt növények mellett az ipari nyersanyagot szolgáltató növények is. A hazai fajokon, fajtákon kívül bemutatjuk idegen tájak haszonnövényeinek képviselőit is. A gabonafélék és burgonyafélék mellett tökfélék és hüvelyesek láthatók évente megújuló fajtaválasztékkal. Az ipari nyersanyagok közül fontos csoportot képeznek a rostnövények, a nálunk ismert len és kender mellett látható a kevésbé ismert, főleg trópusi országokban termesztett gyapot, rostmályva, a rostbanán és a hócsalán.

TÁRSULÁSOK

A fás vegetáció képviselői az erdők, melyekből Magyarország legjellegzetesebb erdőtársulásait a Füvészkertben egy-egy erdőfoltban, összesen mintegy 6 hektáros területen mutatjuk be. A társulásokat az 1970-es években alakították lágyszárú-, cserje és fásszárú növények tervszerű betelepítésével.